Csak ülök és sírok. Nem magam miatt. Valaki mást siratok. Valakit, akit jobban szeretek, mint eddig gondoltam. Feltétel nélkül, tisztán, minden önzés és hátsó szándék nélkül. Mégsem hagytam el a szívemet. Ha elhagytam volna, most nem fájna ennyire, nem szorulna össze a torkom,…

Mostanában remek érzékem van ahhoz, hogy megbántsam azokat, akik szeretnek. Tegnap meg is kaptam; „Miért akarod, hogy mindenki utáljon?”... nem tudom... nem akarom...Valahogy mégis minden erőmmel azon vagyok, hogy elmarjak magam mellől mindenkit. Ha teljesen egyedül maradok,…